Ukrajna már megkezdte a nehézfegyverzet kivonását Kelet-Ukrajnából, az orosz fél viszont azt közölte: Oroszország nem részese, csak garantálója a minszki megállapodásnak, így annak alapján lépéseket sem kell tennie.
Kijev már megkezdte a minszki megállapodás alapján a nehézfegyverzet kivonását a kelet-ukrajnai konfliktuszónából. A Kreml viszont pénteken leszögezte, hogy Oroszország nem aláírója, csak garantálója a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről előző nap Minszkben aláírt dokumentumoknak, és „fizikailag” sem várható el tőle az abban megjelölt intézkedések végrehajtása. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva ezt azzal támasztotta alá, hogy Oroszország - amint azt Moszkva korábban is hangoztatta – „a konfliktusnak nem résztvevője”, „amelynek végre kellene hajtania ezt az intézkedéscsomagot”. Oroszország „olyan ország, amely garantálóként lép fel, amely felszólítja az érintetteket, de kétségtelenül nem résztvevő, amelynek ezért lépéseket kell tennie” – tette hozzá Peszkov.
Moszkva kezdettől hangoztatott állításával szemben a kijevi kormány és a nyugati hatalmak tényként kezelik, hogy a Krím félsziget tavaly márciusi elszakítása után Oroszország indította el a kelet-ukrajnai megyék elszakítására irányuló szakadár felkelést, és azóta fegyverekkel és katonákkal is támogatja a szakadárokat az ukrán fegyveres erők ellen folytatott Donyeck és Luhanszk megyei harcokban.
A délkelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai csütörtökön Minszkben aláírták a tavaly szeptemberi tűzszüneti megállapodások végrehajtásáról szóló, 13 pontos intézkedéscsomagot, amelyet a „normandiai négyek” – Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár – dolgoztak ki maratoni tárgyalásukon. A megállapodáshoz fűzött közös nyilatkozatában a négy vezető támogatta a megállapodást, és megerősítette, hogy tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi épségét.
Ami a foglyok cseréjét illeti, Peszkov a RIA Novosztyinak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a „normandiai négyek” minszki csúcstalálkozóján nem volt szó az orosz börtönben fogva tartott, gyilkossággal vádolt ukrán pilótanő sorsáról. Szavaival nyilvánvalóan Petro Porosenko ukrán elnök ezzel kapcsolatos előző napi bejelentésére reagált. Peszkov szerint az ukrán fél szóba hozta ugyan Nagyija Szavcsenko esetét, amire Vlagyimir Putyin orosz elnök azt válaszolta, hogy a pilótanő ügye bírósági eljárás keretében dől el. Ezt hangoztatta néhány órával később Alekszej Puskov, az orosz duma külügyi bizottságának elnöke is.
Porosenko a „normandiai négyek” minszki csúcstalálkozója után, csütörtökön közölte, hogy az orosz féllel a tárgyalásokon érintették Szavcsenko szabadon engedését, és azt az információt kapta, hogy „ennek a legrövidebb időn belül meg kell történnie, az orvosi kivizsgálás és az előzetes nyomozás befejezését követően. Ezt támogatta Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő is” – mondta Porosenko.
A két orosz tévétudósító halálában bűnrészességgel vádolt pilótanő a kelet-ukrajnai harcok idején esett a szakadárok fogságába, akik átadták őt az orosz hatóságoknak. Szavcsenkót ezt követően Ukrajnában parlamenti képviselővé választották, és megtették az Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe delegált ukrán parlamenti küldöttség tagjává is. Moszkvai börtönében több mint 60 napja éhségsztrájkot folytató nőt jelenleg börtönkórházban kezelik. Az európai uniós külügyminiszterek kérése és Ukrajna közbenjárása ellenére a héten újabb három hónappal, május 13-ig meghosszabbították vizsgálati fogságát.
Donald Trump a kampány során azt ígérte, hogy egy nap alatt véget vet az orosz-ukrán háborúnak, azonban a novemberi megválasztása óta elismerte, hogy ez nem lesz annyira egyszerű feladat.
A katonai szövetség ellenőrizné Oroszország víz alatti hálózatát.
Az ukrán rendőrség szerint az embercsempészek több száz hadkötelesnek segítettek átkelni a határokon.
Donald Trump beiktatásához közeledve már Zelenszkij is tárgyalna a fegyverszünetről, de feltételekkel. Az ukrán elnök NATO-tagságot szeretne, de erről Trump hallani sem akar.
Az ukrán ügyészség adatai szerint 2022-ben 9 ezer, 2023-ban 24 ezer, 2024-ben novemberig már 72 ezer esetről tudnak a hatóságok.
Az ukrán elnök nem is Oroszországnak akart ártani elsősorban.
Egy Gyűrű… helyett Egy Kötet mind fölött, Egy Kötet kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az egyetlen. Mondhatnánk A Gyűrűk Ura új kiadására, amely nagyszerűen néz ki, noha nem hibátlan.
A tárcavezető interjút adott a legismertebb amerikai hírcsatornának.
